Sportkártya

2007. június 22., péntek

Felszántottam az aszfaltot

Ma biciklivel jöttem dolgozni. Már majdnem beértem, amikor a Miklós utca és Raktár utca sarkán akartam bekanyarodni a Raktár utcába. Hirtelen fékeztem a kanyar előtt és nem figyeltem arra, hogy a tegnapi eső nyomai még ott voltak az úton. Éreztem, hogy a hátsó kerekem megindul oldalra, már nem tudtam mit tenni. A bicikli kicsúszott alólam és hassal előre találkoztam az aszfalttal. Kb. egy métert csúsztam rajta, amire megálltam. A pólóm tiszta kosz lett, a két térdem és a jobb könyököm felhorzsolódott.
Egy jófej autós rögötn megkérdezte, hogy rendben van-e minden, félre is akart állni, hogy segítsen, de szerencsére semmi komoly nem történt.
Véres könyökkel és térddel, koszos pólóval érkeztem munkába, de gyorsan átöltöztem és lemostam magam.

2007. június 10., vasárnap

Diósjenőről Tahitótfalura

Hazafelé a Diósjenő - Nógrád - Nőtincs - Ősagárd - Keszeg - Penc - Rác - Vác útvonalat választottam. Elég dimbes-dombos nagy, de rövid emelkedőkkel és kis gurulásokkal. A váci kompnál úgy döntöttem, hogy kipróbálom a Vác és Dunakeszi közti kerékpárutat. Sokan sétáltak rajta, néhányan agyatlanul bicikliztek, így sokat kellett használnom a csengőmet. Göd felsőnél rosszul volt kitáblázva az út, így kimentem a 2-esre és azon mentem, amíg a biciklis tiltó táblával nem találkoztam. Kis kavarás után megtaláltam a bicikliútnak csúfolt mellékutcákat. Dunakeszinél már jobb volt a kerékpárút, de azon nem mentem sokat, mert a komp rögtön északon van. Szerencsére a komp pont jött, így hamar átjutottam Horányba. Onnan Szigetmonostor és a sokszor járt úton Tahitótfalu.
Megtett út: 70,96 km, nettó idő: 3 óra 12 perc, nettó átlagsebesség: 22,2 km/h.

Diósjenőre a Börzsönyön át

Szombaton elmentünk Diósjenőre, én természetesen biciklivel. Az első három kilométert nagyon meg kellett nyomnom, hogy elérjem a 9:15-ös kompot, szerencsére sikerült. Váctól aztán a bicikliúton mentem Kismarosig, onnantól pedig a 12-esen a Kóspallagi elágazásig. 17 kilométeres felfelé tekerés jött Kóspallagon át Nagyirtás pusztáig. Nagyirtás pusztán pár percig kerestem a Nagybörzsöny felé menő utat, mire kiderült, hogy egy földút visz le a Nagyirtás pusztai kisvasút végállomásig és onnan indul az aszfalt út Nagybörzsönybe. Nagyon jó minőségű út volt, lehetett rajta lefelé gurulni, de Nagybörzsöny előtt két kilométerrel véget ért. Iszonyú saras földút következett, amin nem lehetett mindenhol áttekerni. Nagybörzsöny előtt pedig nagy kövekkel borított nagyon lejtős szakasz jött. Nagybörzsönyben már nagyon örültem az aszfaltnak. Legurultam a 12-esig, aztán irány Vámosmikola. Vámosmikolától Kemencéig legnagyobb meglepetésemre emelkedett az út, azt hittem, hogy ez sík szakasz lesz. Kemencétől már ismertem az utat, a patak mellett tekertem fel Királyházáig, aztán a Diósjenő fölötti hegyig. Onnantól aztán négy kilométer gurulás jött és megérkeztem Diósjenőre.
Megtett út hossza: 84,26 km, nettó idő: 4 óra 20 perc, nettó átlagsebesség: 19,4 km/h, bruttó idő: 4 óra 55 perc (beleértve a kompolást is), bruttó átlagsebesség: 17,1 km/h.

2007. június 2., szombat

Dobogókő

Ma délelőtt felmentem a legmagasabb pontra (699 m), ahol valaha is voltam biciklivel. Az útvonal: Tahitótfalu - Szentendre - Pomáz - Pilisszentkereszt - Két-bükkfa nyereg - Dobogókő - Két-bükkfa nyereg - Mexikó - Pilismarót - Dömös - Visegrád - Dunabogdány - Tahitótfalu. Távolság: 78,74 km, nettó idő: 3 óra 38 perc, nettó átlagsebesség: 21,7 km/h.