Sportkártya

2008. augusztus 24., vasárnap

Börzsönyi hegyi félmaraton

Tegnap teljesítettem életem első fémaratoni versenyét.

A félmaraton kiírását július közepén találtam meg, és mivel általában a hétvégéket Diósjenőn töltjük, adott volt, hogy induljak a versenyen. Edzésként háromszor is futottam a környéken(1., 2., 3.), nagyon megtetszett az útvonal és a táj.

A versenyre előnevezéssel diákként neveztem, így összesen 1.000 Ft-ba került, amiért a rendezésen túl póló és ebédjegy is járt, a pályán pedig hat frissítőpont volt. A héten sikerült 10 éves fiamat, Gergőt is rábeszélni, hogy induljon a verseny legrövidebb távján (3.1 km). Neki a nevezés ingyen volt, amiért ő is kapott pólót és ebédjegyet.

Korábbi futásaim alapján úgy kalkuláltam, hogy 6:30-as tempó körül kéne futnom, ami 2:18-as összidőt jelent. Néha gondoltam arra, hogy milyen jó lenne 6-os tempót menni és álmaimban szerepelt a 2 órán belüli idő. A pulzusomat 163 bpm (85%) körül akartam tartani az emelkedőkön és 156 bpm (80%) körül a lejtős részeken, az utolsó pár kilométeren persze már engedve bármit, ami belefér.

Hogyan alakult ezek fényében a futás?

11:00-kor rajtoltunk kb. 70-80-an. Az első 2.5 km végig emelkedett. Már itt sikerült 6:30 körüli tempót tartani, a pulzusom pedig a tervezett 163 fölött volt egy kicsivel, sőt néha elérte az anaerob küszöböt is. De egyáltalán nem éreztem megerőltetőnek a futást, ezért nem vettem vissza a tempóból. Egy rövid lejtő után hosszú emelkedő rész következett, amin továbbra is tartottam a 163+-os pulzust és a 6:30 körüli tempót. Úgy éreztem, hogy nagyon jól megy a felfelé szakasz.
Foltán-kereszt után jött az a rész, ahol lefelé és fölfelé menő részek váltják egymást. Itt szembesültem vele, hogy a lefeléken azok, akikkel együtt tudtam felfelé menni simán elhagynak. Viszont a saját tervezett tempómhoz képest nagyon jól haladtam, 5:10 körüli ezreket futottam. Aztán jött a lefelé rész, ahol arra kellett csak figyelnem, hogy a pulzusom ne szaladjon el, a lábaim mentek lefelé és 5 perc körüli ezrek mentek. Itt jöttem rá, hogy ha tudom tartani ezt a tempót, akkor meg lehet a táv 2 órán belül. Amikor kiértem a földutas részről az aszfaltra (még kb. 5 km volt hátra) éreztem, hogy a lábaim nem akarnak úgy menni, mint szerettem volna. Nem tudtam a tempót növelni, a pulzusom is maradt 163 környékén. Aztán jött egy 1.5 km-es fölfelé rész, ahol a tempóm visszaesett 6 körülire, de nem ment a gyorsabb tempó. Az utolsó 3.5 km-en aztán sikerült 4:50 körüli ezreket futni, de nem tudtam úgy begyorsítani, ahogy szerettem volna. A pulzusom maradt végig 163 környékén, nem tudtam felpörgetni magamat. Végül 1:56:48-as idővel értem célba, de a GPS-em szerint a táv csak 20.43 km volt. Sikerült 2 órán belül futnom olyan pályán, amin a hivatalos kiírás szerint a szintkülönbség 450 m volt, de ha a táv valóban 21.1 km lett volna, akkor kicsit a 2 órán kívül lettem volna.

Természetesen nagyon örülök, hogy így sikerült az első félmaratonomat teljesíteni. Az erdészeknek köszönet a gyönyörű pályáért, ami nagyon jól volt végig jelölve, kiváló frissítőpontok voltak (víz, banán, citrom, szőlőcukor, keksz) és a végén nagyon gazdag vadhúsból készült babgulyással tudtam éhségemet csillapítani.

A futás részletei itt találhatók.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gratulálok, szép eredmény!